K-1P tűzvezető rendszer

Bevezetés

A K-1P tűzvezető rendszer az orosz gyártmányú K-1M tűzvezető komplexum modernizálásával jött létre, mely rendeltetése szerint a rakéta- és csöves légvédelmi tüzérség automatikus, centralizált tűzvezető rendszere.

Az eredeti K-1M komplexum ezredparancsnoki harcálláspontja a KBU kabin volt, amely fogadta az elöljáró harcálláspont parancsait és az együttműködő radarok analóg jeleit. Központi légihelyzet információval az ezred nem rendelkezett, teljes egészében saját szenzorok alapján végezte a harcfeladatát. A hétfős személyzet értékelte az analóg radarinformációt és manuális célelosztást hajtott végre. A rendszer vezetékes vagy rádió kapcsolaton keresztül adott célkoordinátákat a vezetett ütegparancsnoki harcálláspont (KPC) számára. A KPC fogadta a telekód információt és kialakította a tűzvezető radar (SZURN) célkereséséhez szükséges analóg vezérlőjeleket. A befogás után a SZURN önállóan vezérelte az indítóállványokat és a megsemmisítést.

Az eredeti K-1M komplexum hiányosságai:

  • Nem képes NATO rendszerű célmegjelölési adatokat
    fogadni
  • Nem fogad központi légihelyzet adatot, így csak radar
    kisugárzás mellett észlelheti a környező légtérhelyzetet
  • A radarok csak nyers feldolgozottságú analóg képet
    továbbítanak, amely fogadása, feldolgozása és
    megjelenítése eszköz és munkaerő igényes.
  • A berendezések között kábelezések bonyolultak
  • A tűzvezetés támogatása minimális, a célelosztást a
    tűzvezető tiszt végzi
  • Az üteg parancsnok vezetési szintje nem szükséges
  • A berendezések technikai színvonala elavult,
    a meghibásodások száma magas



A modernizálás fő jellemzői

  • A K-1M komplexum alkalmassá tétele a NATO szabványok szerinti adatkommunikáció és vezetési információ fogadására
    és feldolgozására
  • Azon a vezetési szinten, ahol a K-1P komplexum beintegrálódik a rendszerbe, egyben megoldott a Link 11B
    protokollban történő külső vezetés lehetősége is
  • A komplexum úgy épül fel, hogy a tűzvezető radar illesztő egységének cseréjével más légvédelmi rendszerek
    vezetésére is alkalmassá tehető (pl. MISTRAL)
  • Titkosított kommunikáció bevezetése
  • Tűzelosztás számítógépes támogatása
  • Egy parancsnoki szint (KPC) megszüntetése, a gyorsabb reagálás érdekében
  • A komplexum rendelkezésre állási idejének jelentős javítása (megbízhatóság)
  • A telepítési feladat egyszerűsítése, az összekötő kábelek számának csökkentése



Univerzális illesztő egység

Az univerzális illesztő egység magában foglalja valamennyi funkció megvalósítását, amely a K-1P komplexum és a kiszolgáló eszközök közötti kapcsolat megvalósításához szükséges. Kialakítása során fontos szempont volt a logisztikai biztosítás, ezért egyféle eszköz kerül beépítésre a különféle típusú távolfelderítő radarokba és a SZURN rávezető állomásba.
A fentiekből következik, hogy az illesztőnek tartalmaznia kell valamennyi funkció megvalósításához szükséges szoftver és hardver feltételt.


Távolfelderítő radarok esetében (P-18)

  • Képdigitalizálás funkció. Az analóg távolfelderítő lokátor videó csatornája jeleinek feldolgozása, az analóg kép továbbítása digitalizált módon a szenzor menedzser munkahelyére. Az átalakítás során K-1P-ben megszűnnek az analóg indikátor munkahelyek, de ellenőrzési célra az analóg képtartalom továbbra is hasznos információt jelenthet a SM számára.
  • Plot extraktor funkció. Analóg távolfelderítő lokátor videó csatornája jeleinek feldolgozása, szintetikus légtérkép kidolgozása és továbbítása digitalizált módon a szenzor menedzser munkahelyére. Ez a funkció kiváltja az eddigi manuális adatbevitelt a KBU számítógépébe. A feldolgozásra és követésre kerülő célok számát a továbbiakban nem korlátozza a kezelők kapacitása.

Magasságmérő radarok esetében (PRV-16)



  • Távvezérelt magasságmérési funkció. A lokátor rendelkezik célmegjelölés fogadására alkalmas bemenetekkel, de azok analóg rendszerű, speciális forgás- és távolsági marker jelekkel vezérelhetőek. A radar célmegjelölés üzemmódjában az illesztő a nyolc vezetékes forgásjel csatornán keresztül megkapja az antenna pillanatnyi oldalszögével arányos jelet. A pillanatnyi és a keresett cél oldalszögének különbségéből az illesztő egység hibajelet állít elő, amelyet a radar saját vezérlő rendszere ledolgozni igyekszik, így rááll a kijelölt kutatási oldalszögre. Az adott irányban több cél is lehet egyszerre, ezért az analóg, távolság arányos marker feszültség kijelöli a kezelő számára a mérendő objektumot. A kezelő beállítja a magassági marker jelet és gombnyomással jelzi az elektronikának, hogy a mérés kész. Automatikus leolvasás utána a mért adat átkerül a SM munkahelyére, ahol a magasság hozzárendelődik az útvonalhoz.


Tűzvezető radar esetében (SZURN)


  • Célpálya számítási funkció. A K-1P komplexum a megsemmisítésre kijelölt célok koordinátáit folyamatosan adja, de az adatfrissítési gyakoriság nem elegendő a rávezető állomás irányításához, ezért a rendelkezésre álló pozíció, irány és sebesség alapján az illesztő közbenső pályahelyzetet számol. Elvégzi a parallaxis korrekciót is.
  • Célmegjelölési funkció. A kapott parancs és a számított pályaadatok alapján a SZURN KPC vezérlő bemenetén keresztül célmegjelölést hajt végre. A beállítás a PRV-16-hoz hasonlóan oldalszög hibajel és távolsági marker átadásával történik.
  • Kommunikációs üzemmód. Szinkron/aszinkron soros kommunikációs csatornáin csatlakozik a rádió/modem kommunikációs pontokhoz, azok adatait átalakítva továbbítja a TCO számítógépe felé. Az TCO jelentéseit fogadja és továbbítja a K-1P irányába.


Radarok / K-1P

A komplexum üzemeltetéséhez saját radarok is tartoznak, amelyek eddig kihelyezhető indikátorok meghajtására alkalmas jeleket továbbítottak a KBU felé. A jelen modernizálás során a videó szintű, több vezetékes analóg kép és segédjel továbbítás megszűnik, helyette a radarokba olyan univerzális illesztő egységet telepítünk, amely feldolgozza az analóg videó képet és hálózaton keresztül továbbítja a szintetikus légtérképet (plotokat) és a digitalizált analóg képet is a szenzor menedzser (SM) számára.

A lehetséges radar típusok a P-18, a P-40 és a PRV-16 . A P-18 és az SZT-68U radarok modernizációja esetén kiegészítő feldolgozó egység beépítése nem szükséges, mert a modernizált radarok biztosítják a K-1P komplexummal történő, teljes együttműködési képességet. A korszerűsített radarok lehetővé teszik, a szenzor menedzser (SM) távvezérléssel beavatkozzon az üzemmódok kiválasztásába.



Tűzvezető radar (SZURN)

Az üteg tűzvezető tiszt a SZURN berendezésben foglal helyet, ahol képernyőjén (TCO munkahely) követheti nyomon az FDC-ben kialakított szintetikus légi helyzetet, fogadja a kapott parancsokat (SSTO), illetve jelentéseket küld (SSREP) az FDC-nek. Figyelő üzemmódban kisugárzás nem szükséges, így is megfigyelhetőek a légi objektumok. Automatikus üzemmódban, parancs vételekor a KPC kabin pótlására beszerelt univerzális illesztő egységen keresztül olyan vezérlő jelet kap a berendezés, amely oldal és helyszögben a célra állítja. Az optikán keresztül az elfogás-követés megkezdhető.

Amennyiben a SZURN rendelkezik IFF szekunder radar idegen/barát felismerő rendszerrel, úgy a kezelő egy utolsó azonosítást végez, majd kiadhatja a megsemmisítés parancsot. A megoldás biztosít minden olyan szolgáltatást, ami a korszerű, magas fokú automatizáltsághoz szükséges, de semmilyen olyan beavatkozással nem jár a SZURN eredeti rendszereiben, amely megakadályozná, hogy azt a hagyományos (modernizálás előtti) módon is használhassák.

A modernizálás során beépített eszközök (TCO munkahely és univerzális illesztő egység) környezetállósági kialakításakor figyelembe vettük, hogy a SZURN lánctalpas hordozójárművel rendelkezik. A beépítést úgy végeztük el, hogy az eszközök elhelyezése egyezzen meg a különböző verziójú SZURN berendezések esetében.



A K-1P tűzvezető rendszer felépítése


A K-1P tűzvezető rendszer felépítése illeszkedik az új követelményekhez. A komplexum központi harcálláspontja a KBU átépítésével kialakított FDC (Fire Distribution Cell) kabin, amely fogadja az elöljáró harcálláspont parancsait, azonosított légtérképét és az együttműködő radarok digitalizált jeleit. Az elöljárói kapcsolattartás szabványos NATO protokollon keresztül történik (LINK11B). A központi légihelyzet információ vétele lehetővé teszi a kisugárzás nélküli tűzelosztást és befogást, így elegendő az indítást közvetlenül megelőzően bekapcsolni a rávezető radarsugarat. A számítógép rendszer korreláltatja a központi légihelyzet adatokat a saját radarinformációival és optimalizált célelosztási algoritmusával javaslatot tesz a tűzelosztó tiszt számára. A rendszer vezetékes vagy rádió kapcsolaton keresztül ad célkoordinátákat közvetlenül a tűzvezető radarnak (SZURN, MCP). A befogás után a tűzvezető radar már önállóan vezérli az indítóállványokat és a megsemmisítést.